2012. július 17., kedd

VII. Fejezet

- Semmi ?! - vágok ököllel az asztalra. - Mi az , hogy semmi nyom ? Valaminek kell lennie. Ne szívassatok fiúk , állítólag ti vagytok a legjobbak.
- Bocs , szivi - mordul fel az egyik vér - , de ez még a mi orrunkon is kifogott.
- Már egy hete , hogy Ned ... Ned meghalt. A nyomok kihűltek.
- Ne ránk legyél zabos Azaziel. Szarból nem lehet várat építeni.
- Tudom Wulf , de ez a tehetetlenség annyira felbosszant.
- Megteszünk minden tőlünk telhetőt. Amúgy hallottad a nagy újságot ?
- Miről van szó ? - kapom fel a fejem. - Itt mindig mindent én tudok meg legutoljára.
- Felküldtek egy nagykutyát , egy herceget , hogy segítsen a nyomozásban. Állítólag , hogy az emberek lássák , igen is foglalkozunk velük is. Mivel , hogy az első áldozatod ember volt.
- Púp a hátamra - sóhajtok fel. - Már csak egy parancsolgató , ezer éves kövület hiányzik az osztályra.
- Tizenhétezer plusz - mínusz pár száz - szólal meg egy bariton a hátam mögül. - Ön bizonyára Azaziel Roth nyomozó.
- Ó , a jeges pokolra , hányszor kértem már bejáratra néző asztalt ! - kiáltok fel. - És Ön ? Önben kit tisztelhetünk , őméltósága ? - horkanok fel.
- Tetszik a szarkazmus a hangjában. A nevem Mephistopheles .
Szándékolt lassúsággal feltápászkodok az íróasztalom mellől és szembefordulok vele. Csak széles vállakat látok . Fentebb emelem a tekintetem és elakad a szavam. Egy bukott szépségével kápráztat el minket. Ezerszőkében játszó haja varkocsba fonva lóg le egészen a derekáig , ametiszt lila szemeiben sok élet bölcsessége tükröződik. A szemöldökétől az arccsontjáig húzódó sebhely nem hogy elrontaná az összképet , de még férfiasabbá teszi , amúgy is markáns arcát.
- A sebhelyemet bámulja - jegyzi meg.
- Szokatlan - felelem flegmán. - Miért nem gyógyítja meg ?
- Emlék , egy régi bűnömért.


- Szóval már ismerik egymást - illan közénk hirtelen az osztályunk vezetője. - Azaziel Mephistopheles herceg lesz az új társa.
- Na , nem ! - kiáltok fel.Ez valami vicc. - Most szórakozik velem hadnagy ? Lehet , hogy idős és nagy hatalmú , de pont ezért nem fog szót érteni az emberekkel és az alacsonyabb rangúakkal. És...
- Pedig - szólal meg a nyavalyás - , ha jól érzem ,maga sem marad le sokkal mögöttem eszencia kérdésében.
És ekkor követtem el az első hibát. Hagytam , hogy hozzám érjen. Azonnal éreztem a forró . égető érzést a mellkasomon.
" Ne szívass !" - gondoltam magamban.
- Mennem kell ! - mentettem ki magam gyorsan. - Új nyom. Örvendtem a a találkozásnak.
Anyám ! Hova menjek ? Gyorsan egyedül kell maradnom ! Nem kerülve az embereket , egyeseket fel is borogatva , berontottam a hullaházba.
Syl halálra váltan meredt rám.
- Mi a .... - kezdte volna , de észrevehette rajtam a pánik első hullámát és rögtön mellém ugrott. - Az , mi történik ?
- Segíts - hörgöm , miközben a felsőm tépkedem le magamról.
Az égető fájdalom kezd elviselhetetlen lenni .
" Ha egyszer megtörténik , hagyd megtörténni. " - hallom anyám hangját a messzi múltból. Beszélt erről. Erről az egész öröklélekről. " Ha találkozol az öröklelkeddel rajtad lesz a neve , s rajta a tied. "
Az ő sem tudta biztosan , hogy "angyali vagy démoni " módon fog rajtam kiütközni. De ezek szerint anyám vére erősebb bennem.
- Bassza meg ! - kiáltok fel és próbálok lehiggadni , nem ellenállni a folyamatnak. Már nem is fáj annyira.
- Azaziel ? - hallom Sybil aggódó hangját. - Mi történt veled ? Hogy segítseg ?
Hirtelen meglátja az arannyal világító mintát a szívem felett és elakad a szava. Hiába ember , de az alvilágiakat senki nem ismeri jobban nála. Egész életében minket tanulmányozott. Na , ilyet még biztos nem látott . az angyaloknak nem volt szükségük orvosokra , főleg nem emberire.
- Mi vagy te ? - kerekedik el a szeme.
- Syl ...
De ő már hátrál is tőlem.
- MI VAGY TE ? - kérdezi egyre hangosabban.
- Várj Syl , a barátnőd vagyok Azaziel.
- Tartozol nekem egy kis magyarázattal.
- Igen - nyújtom felé a kezem , - de nem vagyok rossz , kérlek , halkabban.
Bizonytalanul odajön mellém és kérdőn emeli meg a szemöldökét. Lehajtom a fejemet és halkan súgom neki.
- Angyal , Syl. Angyal vagyok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése